Az ellenzék vereségének okai sorozat – A kivándorlás

Cikksorozatunkban az egyesült ellenzék 2022-es országgyűlési választási kudarcának okait mutatjuk be, nem feltétlenül fontossági sorrendben.

 Ha van valamilyen gondolkodásmódunk, akkor az háromféle módon alakulhatott ki:

  • örököltük,
  • tapasztaltuk
  • tanultuk

Természetesen mindegyik tényező közrejátszik a gondolkodásunk alakulásában.

Sokan azt mondják, hogy a választási vereség oka a nép butasága, tanulatlansága, immoralitása, önzése stb. Kérdés: hogyan alakult volna ki egy demokratikusan gondolkodó, öntudatos polgárság?

Egy barátom (B.Gy.) hívta fel a figyelmemet a ciklikus tömeges kivándorlás jelen társadalmi kihatására. A magyar társadalomra, így a választásra is nem csak a közelmúltban kivándorolt sok százezer, fiatalabb és idősebb polgártársunk távozása hatott, hanem ebben (is) összegződött az elmúlt évszázad sok kivándorlási hullámának negatív hatása:

1849 – 1879 Kossuth Lajos példája nyomán az ellenzéki gondolkodók.

1880 – 1914 Megélhetési kivándorlási hullám, évente 100 000 majd évente 200 000 kivándorló.

1918 – 1930 Az I. világháború majd Trianon újabb kivándorlási hullámot indított el, a kint letelepült magyarok pedig végleg feladták a hazatelepülés reményét. A Tanácsköztársaság bukása után többnyire baloldali érzelműek hagyták el az országot, politikai menekültként. A gazdasági válság éveiben újra megnőtt a munkát keresők, a jobb élet reményében kivándorlók száma.

1930 – 1940 A földbirtok aránytalan eloszlása, a paraszti életforma csődbe jutása a parasztság elszegényedését okozta. Az iparban az alacsony munkabérek, a munkanélküliség a munkások nyomorát erősítették. Lehetséges megoldásként a kivándorlás kínálkozott.

1940 – 1945 Menekülés a háború és a fajüldözés elöl. A II. világháború szégyenteljes eseményeinek sorába tartozik a magyarországi zsidóság deportálása.

1945 – 1946 Menekülés a szovjet csapatok elől. Németek kitelepítése.

1956 – 1957 Menekülés a szovjet megszállás és terror elől.

1958 – 1989 A határok lezárása miatt tömeges emigrációról nem beszélhetünk.

1989 – 2022 Adataink egyértelműen jelzik a kivándorlók átlag feletti iskolai végzettségét és a diplomások koncentrációját körükben. Míg az itthon élő lakosság körében a 8 általánost, vagy annál kevesebbet végzettek aránya 24, addig a kivándoroltak között ez az érték 6% csupán. A többlet kisebb mértékben az érettségizettek, nagy arányban viszont a diplomások körében jelentkezik: a diplomások aránya az összlakossághoz képest a kivándoroltak között jelentősen magasabb (18 vs. 32%).

Látható, hogy az elmúlt 150 évben döntően a demokratikus gondolkodású, felvilágosult, jó képességű és tanult emberek hagyták el Magyarországot. Az itt élő polgárok nagy többségének a demokratikus és öntudatos polgári létet és közéleti viselkedést

  • nem volt kitől örökölnie
  • nem volt hol megtapasztalnia és
  • nem volt módja megtanulni.

Ezen utóbbiról a Fidesz sokéves tudás-elnyomó és népbutító politikája is a felelős. Ez a politika a szervilis patrónus-kliens viselkedést konzerválta az országban.

Emlékszem, egyetemi éveim alatt egyszer egy amerikai diák Budapesten, a Híd nevű sörözőben megkérdezte: mi az a szocializmus? Azt találtam mondani, hogy nem más, mint átmenet a kapitalizmusból a kapitalizmusba.

A kormányzat által hirdetett  „illiberális demokrácia” stílszerűen nem más, mint átmenet a kapitalizmusból a feudalizmusba.

Sas Tibor, 2022 június, Olaszország

Felhasznált források:

  • Magyarország a XX. Században – II. KÖTET Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság
  • Magyar emigránsok a 30-as években (http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/emigracio/index.html)
  • A SEEMIG – Managing Migration in South East Europe transznacionális együttműködési projekt „Helyzetkép a magyarországi elvándorlásról” című sajtótájékoztatójának sajtóanyaga
  • Magyarok a nagyvilágban Portál – Hogyan és mikor vándoroltak ki a magyarok?
  • Kép: National Park Service