Politikai innováció: a Progresszív Demokrácia

A 2022-es választások Magyarországon nem hoztak változást sem a kormányzásban, sem a politikai rendszerben. Az összes ellenzéki pártot elutasította a nép, az MMM fémjelezte jobboldali keresztény civil mozgalom sem tetszett a választók többségének. Magyarországon eközben halmozódnak a súlyos szociális, gazdasági és politikai problémák. Mi a megoldás? Sokan már csak valami „politikai innovációban” bíznak, mely áttöri a jelenlegi korlátokat, szabályokat és megszokott politikai működést.

Jelen írás egy új politikai és kormányzati struktúra koncepcióját írja le, melynek neve Progresszív Demokrácia. (Lehetne a neve „Szakértői Demokrácia”, vagy „Civil Demokrácia” stb.) Tanulmányunk első felében ismertetjük a koncepciót, a struktúrát, második felében pedig ennek a rendszernek a jelenlegi, párt-alapú struktúrában történő elhelyezési lehetőségét mutatjuk be.

A Progresszív Demokrácia koncepció

A rendszer a következő problémákat szeretné kiküszöbölni:

  • A győztes párt általános és teljes körű, mindenre kiterjedő hatalomra jutása
  • A pártok saját-érdekű, a választók érdekeivel szembe menő tevékenysége
  • A szereplők vissza-nem-hívhatósága
  • A tudatlan, információval nem rendelkező tömegek irreálisan magas hatása a választási eredményben
  • Programhirdetésre csak a folyamat végén kerül sor

A koncepció lényege:

  • Nincsenek pártok, melyek minden témában döntenek és képviselnek, hanem szakértői csoportok vannak, akik adott témákban versenyeznek. Egy csoport csak egy témában indulhat. A választópolgárok a legjobb programot készítő csoportotokra (tervező intézetek , stúdiók) szavazhatnak, tématerületek szerint (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, ipar, mezőgazdaság, szociális stb.)
  • A nyertes programokat, projekteket országosan majd miniszterek koordinálják. A miniszter-jelölteket, majd minisztereket a nép szavazza meg, közvetlenül.
  • A képviselők koordinátorok lesznek, és az elfogadott programokból helyi projekteket kell majd készíteniük. Helyi programokkal kell versenyezniük a választók szavazataiért.
  • A Miniszterelnök a miniszterek országos koordinátora lesz, közvetlenül a nép választja meg.
  • Az Államelnököt a választók közvetlenül választják, az elnök-jelöltek alkotmány-tervezetei alapján.
  • Tématerületenként kompetencia alapú súlyozású minden egyes választó szavazata. A súlyok például:
    • 1 – alap
    • 1,5 – középszintű végzettség
    • 2 – felsőfokú végzettség
    • 3 – szakirányú felsőfokú végzettség

Tehát a kormányzati piramis:

  • Civil ellenőrző testület
  • Államelnök
  • Országos általános koordinátor (miniszterelnök)
  • Országos téma-koordinátorok (miniszterek)
  • Területi koordinátorok (képviselők)
  • Téma-program csoportok (tervező intézetek)
  • Választók (civilek)

A választási folyamat elején a civilek megalakítanak egy választási pártot, mely a kormánypárt remélhetőleg egyetlen ellenfele lesz a választásokkor. Ez a párt és tisztségviselői, választási győzelem esetén képviselői betartják a fentebb leírt szabályokat.

A folyamat beillesztése a jelenlegi választási rendszerbe

A folyamat kezdetén a civil szervezetek aktivizálódnak, és tartják az előkészítő választásokat. A folyamat:

  1. A civilek megfogalmazzák a követelmény-rendszerüket tématerület szerint.
  2. A civilek megalakítják a rendszerváltó választási pártot.
  3. A civilek megalakítják a szükséges ellenőrző bizottságokat
  4. A civilek kiírják a pályázatokat a tervezőintézeteknek.
  5. A civilek kiírják a pályázatokat a vezetői pozíciókra, a programokra:
    1. Alkotmányozási koordinátor (államelnök)
    2. Téma koordinátorok (miniszterek)
    3. Főkoordinátor (miniszterelnök)
    4. Helyi koordinátorok (országgyűlési képviselő-jelöltek)
  6. A civilek rögzítik a választási párti jelöltek listáját
  7. Hagyományos parlamenti választások

Ez egy lehetséges megoldás nagyvonalú koncepciója. Egy lehetőség, melyen talán érdemes elgondolkodni.

Sas Tibor 2022. június, Olaszország