A 2022-es választások Magyarországon nem hoztak változást sem a kormányzásban, sem a politikai rendszerben. Az összes ellenzéki pártot elutasította a nép, az MMM fémjelezte jobboldali keresztény civil mozgalom sem tetszett a választók többségének. Magyarországon eközben halmozódnak a súlyos szociális, gazdasági és politikai problémák. Mi a megoldás? Sokan már csak valami „politikai innovációban” bíznak, mely áttöri a jelenlegi korlátokat, szabályokat és megszokott politikai működést.
Jelen írás egy új politikai és kormányzati struktúra koncepcióját írja le, melynek neve Progresszív Demokrácia. (Lehetne a neve „Szakértői Demokrácia”, vagy „Civil Demokrácia” stb.) Tanulmányunk első felében ismertetjük a koncepciót, a struktúrát, második felében pedig ennek a rendszernek a jelenlegi, párt-alapú struktúrában történő elhelyezési lehetőségét mutatjuk be.
A Progresszív Demokrácia koncepció
A rendszer a következő problémákat szeretné kiküszöbölni:
- A győztes párt általános és teljes körű, mindenre kiterjedő hatalomra jutása
- A pártok saját-érdekű, a választók érdekeivel szembe menő tevékenysége
- A szereplők vissza-nem-hívhatósága
- A tudatlan, információval nem rendelkező tömegek irreálisan magas hatása a választási eredményben
- Programhirdetésre csak a folyamat végén kerül sor
A koncepció lényege:
- Nincsenek pártok, melyek minden témában döntenek és képviselnek, hanem szakértői csoportok vannak, akik adott témákban versenyeznek. Egy csoport csak egy témában indulhat. A választópolgárok a legjobb programot készítő csoportotokra (tervező intézetek , stúdiók) szavazhatnak, tématerületek szerint (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, ipar, mezőgazdaság, szociális stb.)
- A nyertes programokat, projekteket országosan majd miniszterek koordinálják. A miniszter-jelölteket, majd minisztereket a nép szavazza meg, közvetlenül.
- A képviselők koordinátorok lesznek, és az elfogadott programokból helyi projekteket kell majd készíteniük. Helyi programokkal kell versenyezniük a választók szavazataiért.
- A Miniszterelnök a miniszterek országos koordinátora lesz, közvetlenül a nép választja meg.
- Az Államelnököt a választók közvetlenül választják, az elnök-jelöltek alkotmány-tervezetei alapján.
- Tématerületenként kompetencia alapú súlyozású minden egyes választó szavazata. A súlyok például:
- 1 – alap
- 1,5 – középszintű végzettség
- 2 – felsőfokú végzettség
- 3 – szakirányú felsőfokú végzettség
Tehát a kormányzati piramis:
- Civil ellenőrző testület
- Államelnök
- Országos általános koordinátor (miniszterelnök)
- Országos téma-koordinátorok (miniszterek)
- Területi koordinátorok (képviselők)
- Téma-program csoportok (tervező intézetek)
- Választók (civilek)
A választási folyamat elején a civilek megalakítanak egy választási pártot, mely a kormánypárt remélhetőleg egyetlen ellenfele lesz a választásokkor. Ez a párt és tisztségviselői, választási győzelem esetén képviselői betartják a fentebb leírt szabályokat.
A folyamat beillesztése a jelenlegi választási rendszerbe
A folyamat kezdetén a civil szervezetek aktivizálódnak, és tartják az előkészítő választásokat. A folyamat:
- A civilek megfogalmazzák a követelmény-rendszerüket tématerület szerint.
- A civilek megalakítják a rendszerváltó választási pártot.
- A civilek megalakítják a szükséges ellenőrző bizottságokat
- A civilek kiírják a pályázatokat a tervezőintézeteknek.
- A civilek kiírják a pályázatokat a vezetői pozíciókra, a programokra:
- Alkotmányozási koordinátor (államelnök)
- Téma koordinátorok (miniszterek)
- Főkoordinátor (miniszterelnök)
- Helyi koordinátorok (országgyűlési képviselő-jelöltek)
- A civilek rögzítik a választási párti jelöltek listáját
- Hagyományos parlamenti választások
Ez egy lehetséges megoldás nagyvonalú koncepciója. Egy lehetőség, melyen talán érdemes elgondolkodni.
Sas Tibor 2022. június, Olaszország